Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Tomcsik Nóra sorozatának második része, Az elveszett ifjúság legalább akkora élmény volt, mint korábban az A változások kora. Számomra ez a könyv olyan volt, mint a Birodalom visszavág. Remekül felépített és remekül megírt történetet kapunk, ‘mely igazán érzékletesen mutatja be, az I. világháború történéseit és borzalmát. Továbbra is több szemszögből látjuk a történetet, ennek köszönhetően betekintést nyerhetünk a frontvonalon és a a frontvonal mögött zajló eseményekbe, valamint az otthon maradtak életébe is. 

A történet ott folytatódik, ahol az első részben abbamaradt. Henry visszatért az Államokba, de nem találja a helyét és nem akar többé hajózni. Ennek ellenére visszatér az akadémiára, hogy tiszt legyen belőle, hisz’ továbbra is az a célja, hogy megfelelő férje lehessen Sarahnak. Ehhez persze Jacobnak is van pár szava, és bár nem feltétlen a legtisztább módszerekkel, de keményen megküzd a lány kegyeiért.

George befejezte a szemináriumot. Mikor pappá szentelik Jonathan, Jacob és Henry már a fronton harcolnak, ő maga pedig végül a seregnél kezdi meg papi hivatását. 

Az első résznek is nagy erőssége volt a karakterfejlődés, ez továbbra is igaz. Saraht leszámítva mindenki hatalmas fejlődésen megy keresztül, ő még mindig próbál tökéletes grófkisasszony lenni. Az abszolút kedvenc nálam Charlotte karaktere. Ő mutatja meg a legjobban, hogy a világ mennyire megváltozott. Annak ellenére, hogy egy gróf lánya, hadisérültekkel kezd foglalkozni, szembeszáll az anyjával, munkáspárti tüntetésekre jár, teljes mellszélességgel kiáll a nők egyenjogúsága mellett, bár a környezete nehezen érti ezt meg.

Csak és kizárólak ajánlani tudom a sorozat ezen részét is, ha az első tetszett, ezt imádni fogjátok. 

A történet folytatódik…

Sok nehézség és hosszú útkeresés után Henry, George, Anna, Sarah és Charlotte élik a gondtalan ifjúság éveit. Küzdenek álmaikért, vívódnak, lázadnak, szerelmesek, kiábrándulnak vagy épp lelkesednek. 
Pont, mint bármelyik fiatal, épp csak rossz korban születtek… 
Amikor kirobban az I. világháború, minden átértékelődik: szerelmek, barátságok, viszályok és a régi ábrándok is. Az egyetlen, igazi cél a túlélés és, hogy az egyre nagyobb embertelenségben ne veszítsék el végleg önmagukat.